Nyugdíjas vers
Harminc éve,
hogy megjelentél,
Hogy munkára
jelentkeztél,
És az eltelt
évek alatt
Sokat láttak
eme a falak.
Része voltál
életünknek,
Kezed alatt a
munka égett.
Csendesen
tetted a dolgod
Hangos szavad
soha nem volt,
Pedig tudjuk,
életedben
Sok bánat,
nehézség trónolt.
A munkádban jól helytálltál,
Nagy
szorgalommal dolgoztál,
Igen, ez volt jellemző terád,
A feladatot
nézted, nem a lazát’,
Míg más csak
osztotta a parancsot,
Te végezted
helyette is a dolgot.
No, de most már
ebből elég,
A nyugdíjkor
téged elért,
Megérdemled a
pihenést,
Munka helyett
emléknek élj.
Felejtsd a
munkát, de ne feledj minket,
Döntésed
értjük, hogy pihenni vágysz,
Hiányozni fogsz
nekünk, hát kérünk téged,
Nézz be néha
hozzánk, ha erre jársz.
